Az a fajta oktatási rendszer, ami ma meghatározó szerte a világon, se nem hatékony, se nem teljes, hanem rendkívül felületes. Mindössze arra készíti fel az embereket, hogy a mindennapi életben helytálljanak, ám az élet lényegébe nem ad semmilyen bepillantást. Ez a fajta oktatás nemcsak hogy hiányos, hanem – mivel a versengésen alapszik – ártalmas is.

A versengés minden formája erőszakot hordoz magában, és olyan embereket nevel, akikből hiányzik a szeretet. Minden erőfeszítésük arra fog irányulni, hogy érvényesüljenek: nevet, hírnevet szerezzenek, mindenféle módon kiéljék a nagyravágyásukat – ehhez pedig, nyilvánvalóan, harcolniuk és ütközniük kell másokkal. Ez megöli az örömöt és megmérgezi a barátságot. Úgy tűnik, mintha az egész világon mindenki mindenkivel harcban állna.

Az oktatás a mai napig célorientált: nem az a fontos, amit tanulsz; az a fontos, milyen eredményt érsz el a vizsgán, ami egy év múlva vagy ki tudja mikor lesz. Az oktatás számára a jövő a fontos – fontosabb ajelennél. A jövőért feláldozza a jelent. És aztán ez válik az életstílusoddá, és az életedet ennekjegyében alakítod tovább: mindig feláldozod a pillanatot olyasmiért, ami nincs is jelen. Ettől érzed azt a mérhetetlen ürességet az életedben.

Én úgy látom, hogy az oktatásnak öt dimenziót kell átfognia.

De mielőtt ebbe belekezdenék, néhány dolgot meg kell jegyeznem. Az egyik, hogy az oktatási rendszer nem tartalmazhat semmilyen vizsgát; ehelyett a tanároknak folyamatosan oda kell figyelniük a tanítványaikra, napról-napra figyelniük kell a fejlődésüket, és a tanulók egész éves munkája alapján döntenék el, hogy a tanítványaik továbbhaladhatnak-e vagy még egy kicsit maradniuk kell ugyanabban az osztályban. Senki sem bukhat meg, és senki sem mehet át – hisz csak arról van szó, hogy vannak, akik gyorsabban haladnak, és vannak, akik egy kicsit lassabban. A bukás sebet ejt a tanulón, és kisebbrendűségi érzést vált ki belőle; az érem másik oldala a siker, ami szintén nem előnyös, mert a beteges felsőbbrendűséget erősíti.

Nem vagy sem alsóbbrendű, sem felsőbbrendű.

Csupán önmagad vagy, és aki vagy, az nem összemérhető.

Az oktatásban tehát nincs helye a vizsgának. Ha nincs vizsga, akkor a hangsúly a jövőről a jelenre helyeződik át. A lényeg mindig itt van, most, és az számít, mit teszel ebben a pillanatban, nem pedig az, hogy milyen választ adsz néhány kérdésre az év végén. Ezernyi dolgon mész keresztül egy év alatt, és mindegyik döntő fontosságú; ezért az oktatás nem lehet célorientált.

A múltban rendkívül fontosak voltak a tanárok, de a jövőben meg fog változni a szerepük. Eddig joggal hihették, hogy mivel sikeres vizsgát tettek szaktárgyaikból, így mindent tudnak arról a bizonyos tárgyról. Ez a helyzet azonban megváltozott – és az egyik probléma az, hogy a helyzetek változnak, mi mégis úgy viselkedünk, mintha minden a régi lenne. A tudomány olyan gyors ütemben fejlődik, az információrobbanás olyan hihetetlen mértékű, hogy lehetetlen könyvben összefoglalni egy tudományterület minden eredményét, mert mire a könyv készen van, a benne foglaltak jó néhány része elavul, az új tények, új felfedezések miatt már nem helytálló. Ezért a tudomány most már időszakos folyóiratokban, újságcikkekben közli legfrissebb eredményeit, nem pedig könyvekben.

A tanárok húsz-harminc évvel ezelőtt szerezték ismereteiket. Ez alatt az idő alatt azonban minden megváltozott, a tanár pedig továbbra is azt ismétli, amit a múltban tanult. Eljárt felette az idő, és amit tanít, már nem korszerű. így abban az oktatási rendszerben, amiről én beszélek, nincs helye az ilyen tanárnak. A régimódi tanítás helyett útmutatásra van szükség, és, ugye, érted, mi a különbség: az új tanárok abban fognak segíteni, hogy az adott tárgyról szóló legfrissebb információkat a megfelelő helyen, a megfelelő könyvtárban megtaláld.

A jövőben a számítógép jelentősége rendkívül megnő, és ez forradalmi változást eredményez majd.

Teljesen idejétmúlt például, ahogyan most a tudás eljut a diákokhoz az oktatás során. Az oktatás nem szól másról, mint adatok emlékezetbe táplálásáról; és minél több dolgot gyömöszölünk bele a fejünkbe, az annál kevésbé marad tiszta. A számítógépek elterjedésével remek alkalom nyílik arra, hogy a diákok megszabaduljanak a sokféle információ emlékezetben tartásától, így az agyból nem válik porosodó könyvtár. A diákok hordhatnak magukkal kis számítógépet, amiben minden olyan információ benne lesz, amire bármelyik pillanatban szükségük lehet. Így nem szennyezik az elméjüket fölösleges információkkal, és meditatívabbak, tisztábbak lehetnek. A fejük most tele van zsúfolva szükségtelen szeméttel.

A jövőben az oktatás a számítógép és a televízió köré fog épülni, mert amit látunk, azt könnyebben megjegyezzük, mint amit olvasunk vagy hallunk. A szem sokkal hatékonyabban veszi fel az információt, mint a fül vagy bármi más érzékszerv. Olvasás vagy előadás hallgatása közben könnyebben elfáradsz. De ha képszerű az anyag, az egészen más, úgy sokkal élvezetesebb. A földrajzot is jobban meg lehet tanulni színpompás képeken keresztül…

A tanár csupán olyan vezető lesz, aki megmutatja a helyes csatornát, megmutatja, hogyan kell használni a számítógépet, és hol találhatja meg a tanuló a számára fontos ismereteket, a legfrissebb könyveket. A szerepe teljesen más lesz. Nem ismereteket közöl a diákokkal, hanem segít nekik megtalálni az aktuális információt, a legfrissebb információt. Munkakörének egész jellege megváltozik, csak útmutatást fog adni.

Mint már említettem, az oktatást én öt dimenzióra osztom fel.

Az első dimenzióba az információ átadása tartozik

A történelem, a földrajz és sok más olyan tantárgy, melyeket a televízión és a számítógépen keresztül remekül meg lehet tanulni.

Hadd mondjak valamit a történelemmel kapcsolatban… gyökeresen meg kell változnia annak, amit erről tanítunk. A történelem most Dzsingisz kánból, Tamerlánból, Nadir sahból, Adolf Hitlerből és ezekhez hasonlókból áll. Ez nem a történelmünk, ezek a rémálmaink. Már a gondolat is felkavaró, hogy emberi lények ilyen kegyetlenek egymással. Gyermekeinket nem táplálhatjuk ilyen gondolatokkal és képekkel.

A jövőben a történelem csak azokról a nagyságokról szólhat, akik valami szépet, gyönyörűt adtak az emberiségnek – Gautama Buddháról, Szókratészről, Lao-céről; a nagy misztikusokról, mint Jalaluddin Rumiról, Krishnamurtiról; a nagy költőkről, mint Walt Whitmanról, Omar Khájjámról; az irodalom nagy alakjairól, mint Lev Tolsztojról, Maxim Gorkijról, Fjodor Dosztojevszkijről, Rabindranath Tagoré-ről, Bashóról. Erre kell helyeznünk a hangsúlyt.

Az örökségünkből a pozitív kiválóságokat kellene tanítanunk, és legfeljebb csak meg kellene említeni azokat az embereket, akik mostanáig történelmi nagyságoknak számítottak – mint például Adolf Hitler. Az ilyeneknek csak lábjegyzetben vagy mellékletben lehet helyük, és velük kapcsolatban világosan el kell magyarázni, hogy vagy őrültek voltak, vagy kisebbrendűségi komplexusban szenvedtek, vagy valamilyen más mentális rendellenesség következtében követték el tetteiket.

A jövő nemzedékének tisztában kell lennie azzal, hogy az emberiség múltja mennyire sötét volt, és ez a sötétség nyomta rá a bélyegét az emberi cselekvésre – többé azonban ennek nincs helye.

Az első dimenzióba tartozik a nyelvtanulás is.

A világon minden embernek legalább két nyelvet ismernie kell: az egyik az anyanyelve, a másik pedig az angol nyelv, ami a nemzetközi kommunikáció eszköze. A nyelveket is pontosabban lehetne televízión keresztül tanítani; a hangsúlyozást, a nyelvtant, mindent.

Olyan légkört teremthetünk a világon, melyben mindenki együvé tartozónak érezheti magát. A nyelv összeköti az embereket, és el is választja őket. Most még nincs elfogadott nemzetközi nyelv, mert tele vagyunk előítéletekkel. Pedig az angol tökéletesen megfelel nemzetközi nyelvnek, mert a világon a legszélesebb körben ismerik és beszélik.

A második dimenzióba tartozik a természettudomány

Ez rendkívül fontos, mivel ez a valóság egyik feléről szól, a külső valóságról. Ezeket is lehet tanítani televízió és számítógép segít ségével, de mivel ezek összetettebb tárgyak, szükség van hozzájuk némi útmutatásra is.

A harmadik dimenzió pedig az élet művészete.

Ez jelenleg teljesen hiányzik az oktatásból

Az emberek meg vannak róla győződve, hogy tudják, mi a szeretet. Pedig nem tudják… És mire megtudják, már túl késő. A gyerekeket meg kell tanítani rá, hogy a haragjukat, gyűlöletüket, féltékenységüket hogyan alakíthassák át szeretetté, anélkül hogy elnyomnák azokat.
Ennek a folyamatnak nagyon fontos eleme a humor.

Amit oktatásnak nevezünk, az az embereket savanyúvá és komollyá teszi. És ha az életed egyharmadát egy egyetemen arra vesztegeted, hogy savanyúvá és komollyá válj, akkor az egész életed ilyen lesz; elfelejtesz nevetni – és aki elfeledkezik a nevetésről, aki nem tud nevetni, az élni sem tud.

Ezért hát szeress, nevess és ismerkedj az élettel, az élet csodáival, rejtelmeivel… Halld meg a fán daloló madarakat, érezd, hogy a fák, a virágok és a csillagos égbolt mind-mind hozzád tartozik, a szívedben lakik. Ha ezt érzed, akkor a napkelte és a napnyugta nem csak egy rajtad kívülálló dolog lesz – benned is meg fog mozgatni valamit. Amíg az életet nem tanultad meg tisztelni és szeretni, addig önmagadat sem tudod tisztelni és szeretni. A harmadik dimenzió ezért az élet tiszteletére tanít… Hisz az emberek annyira nem tisztelik az életet.

A negyedik dimenzió a művészeteké és a kreativitásé

Ide tartozik a festészet, a zene, a kiváló mesterségbeli tudás, fazekasság, kőművesség – bármi, aminek köze van az alkotáshoz.

Az alkotó tevékenység minden formáját lehetővé kell tenni, és a diákoknak meg kell adni a választási lehetőséget. Csak néhány dolog lenne kötelező: például egy nemzetközi nyelv ismerete, aztán hogy képes légy a megélhetésedről gondoskodni, és a művészet valamelyik formájának elsajátítása. A művészetek egész palettájáról választhatsz, és hogy mit alkotsz, az tőled függ. De amíg nem tanulod meg, hogyan hozz létre valamit, amíg nem válsz egy alkotó folyamat részévé, addig nem lehetsz szerves része az életnek, amely folyamatosan alkot.

Az ötödik dimenzió pedig a meghalás művészete

Az ötödik dimenzióban kap helyet az összes meditáció.

A meditáció segít ráébredni, hogy nincs halál, és segít ráébredni önnön halhatatlanságodra. Ez alapvető fontosságú, mert enélkül félelemben fogsz élni. Az elmúlás minden testet utolér egyszer; ezt senki sem kerülheti el. Megismered a meditáció különböző formáit: a zent, a taót, a jógát, a hasszidizmust; minden létező lehetőséget, melyről az oktatás eddig nem vett tudomást.

Az új közösségekben ez az ötdimenziós oktatási rendszer teljes körű oktatást és nevelést fog nyújtani.

Azonban ez a lényeget mellőző oktatási rendszer uralkodik a világon mindenütt – a Oroszországtól Amerikáig, nincs különbség. Csak ismeretek elszigetelt részeit adják tovább – hol marad a teljesség? Ebben az értelemben csaknem mindenki tanulatlan. Még azok számára is ismeretlen az élet számtalan területe, akik kimagasló tudományos fokozattal rendelkeznek. Vannak, akik többet tudnak, vannak, akik kevesebbet – azonban mindenki tanulatlan, mert az oktatás mint egységes egész nem létezik sehol.

Magyarország gazdasága

A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű részén terül el. Területe 93036 négyzetkilóméter. Lakossága 10′310′100 fő, népsűrűsége 111,5 fő négyzetkilóméterenként. Államformája köztársaság, fővárosa Budapest (1′992′000 lakos). Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest. Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek: magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%), egyébb (0.5%).

Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.

Ipar

Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.

A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.

A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.

Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.

Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.

Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.

A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.

A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.

A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.

Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).

Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).

Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.

A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.

A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.

A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.

Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.

Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.

A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.

A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.

Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.

A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.

A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.

Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.

Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése – a többi iparághz viszonyítva – kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.

A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).

A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.

Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.

Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.

• Juegos De Ruleta Gratis

  Prepara tu mejor estrategía para ganar en el juego de ruleta del casino gratis, entra ya y descubre el mejor juego de la ruleta gratis.

• Ganar A La Ruleta

  Ganar a la ruleta ha sido siempre uno de los sueños del jugador. Intentar descifrar alguna técnica que te permita ser más listo que el resto para, finalmente ...

• Ruletka

  Strona o hazardzie online. Ruletka, blackjack, poker czy zakłady. Masa bonusów, dużo ciekawych informacji oraz porad. Chcesz zagrać to ta strona jest dla ciebie.

• Rulete Electronice

• Como Ganar En La Ruleta